A kódoló fiúk mítosza
Általános tapasztalat, hogy manapság kevés nő dolgozik szoftverfejlesztőként, sőt az egész IT szektorban. Technológiai beosztásban az amerikai nagyvállalatoknál (Apple, Google, Microsoft, Facebook) kb. 25%-os a hölgyek aránya, és ez Európában még alacsonyabb, a 2022. őszi statisztikák alapján alig 16%, és évi kb. 1%-kal még csökken is.
Gondolkodtatok már azon, hogy a bitek tologatása miért számít férfias munkának?
Nos, nem mindig volt ez így. Sőt: eredetileg ez nem így volt. A világ első digitális számítógépeként emlegetett ENIAC (1945) programozói mind nők voltak. És ők még kábeleket is dugdostak (lásd borítókép), amit manapság már csak az „infrás” srácok szoktak – akik aztán tényleg mind fiúk. Az 1969-es Apollo 11 (Holdra szállás) küldetés fedélzeti repülésvezérlő szoftverének vezető fejlesztője Margaret Hamilton volt. A “szoftver first lady-je” néven a történelembe vonult Grace Hoppernek pedig a COBOL elnevezésű első magas szintű programozási nyelvet köszönhetjük, melynek gyökerei az 1950-es évekig nyúlnak vissza. Hopper még azt mondta, hogy a számítógépes programozás épp olyan, mint egy vacsora elkészítése: az egészet meg kell tervezni és be kell ütemezni előre, hogy minden készen álljon, amikor szükség van rá. Az 1960-as években úgy tekintettek a számítógépes programozásra, mint a fiatal nők természetes pályaválasztására, és e tekintetben egy lapon említették pl. a tanítással.
Én dolgoztam együtt a 2010-es évek elején olyan programozó végzettségű, nyugdíj előtt álló hölgyekkel (ügyféloldali rendszeradminisztrátorok voltak), akik még akkor helyezkedtek el a számítástechnikai szakterületen, amikor az inkább a könyveléshez volt hasonló, és szinte csak nők tevékenykedtek benne. És mondhatom, kiválóan értettek ahhoz, amit csináltak, pl. semmivel nem SQL-eztek rosszabbul, mint én vagy a kollégáim.
Mégis, mikor és miért szorultak ki a nők a számítástechnikából?
Az alapvető változást valamikor a 1980-as évekre elejére teszik. Ekkortól elérhetőek szélesebb körben a személyi számítógépek, és ennek eredményeképpen a többség már nem az egyetemen találkozik először a számítógéppel, sőt, addigra némi gyakorlatot is szerez. És otthonra inkább a fiúknak vettek computert a szülők, mert ezt fiús “játéknak” tartották. És hogy miért? Mint sok más esetben, itt is a hollywoodi tömegkultúra valóságtorzító hatása érhető tetten: az akkori filmekben és reklámokban úgy állították be, mintha az informatikus csak férfi lehetne, annak ellenére, hogy ez egyáltalán nem így volt.
És ezzel párhuzamosan kezdett el csökkenni a nők aránya ebben a szakmában, míg a fizetések pedig a többi ágazathoz képest növekedésnek indultak.
És mondok még valamit: a szoftverfejlesztés szerintem női princípium. Más problémáját akarjuk megoldani. Jellemzően nem magunknak írunk programot, hanem más helyébe képzelve magunkat keressük a megoldást. Megismerjük a területet (domaint), amiben a szoftverünket használni fogják, igyekszünk úgy gondolkodni, mint a majdani felhasználóink, átérezzük a problémáikat, és optimális megfejtést keresünk ezekre. Ebben a megközelítésben a nők nemhogy hátrányban vannak, hanem inkább előnyben, hiszen ez befogadást, empátiát igényel, amik alapvetően női minőségű erények. A férfi érvényre juttatja az akaratát, a nő pedig inkább segít, és együtt megold.
Így nézve aztán végképp nem értem azt a helyzetet, amikor egy nő férfiasabb akar lenni egy férfinál, és így próbál betagozódni az IT-s szakterületre. Nem erre van itt szükség…
Kedves leendő és már aktív hölgy kollégáim! Állítsátok helyre az egyensúlyt az informatikában, és gyertek vissza, maradjatok itt! Ne higgyétek el, hogy ez egy férfi munka, lépjetek bátran nőként a számítástechnika “szentélyébe”! Ez mindannyiunk javát fogja szolgálni. Én személy szerint sokkal jobban érzem magamat azokban a csapatokban, ahol nők is dolgoznak.
A másik oldaláról megfogva ezt a témát, adódik a kérdés: egy ilyen nőies munkakörben, mint a szoftverfejlesztés, miként lehet egészségesen megélni a férfilétet? Mik azok a tevékenységek, amelyek helyreállítják, erősítik a férfias életérzést ebben a közegben? Láttam már sokféle próbálkozást, és számos sajátélményem is van. (Ezek kifejtésére majd egy másik bejegyzésben kitérek.)
Te hogyan éled meg az IT munkát férfiként? Írd le bátran kommentben!
És ha nőként pl. önbizalomhiányod vagy kisebbségi érzésed van a férfi kollégákkal szemben, akkor gyere, és beszéljük át ezt! Könnyen el tudom képzelni, hogy a valódi okok nem szakmai jellegűek …
