Még csak az év 3. hete van, és te már az 5. olyan projektmegbeszélésen ülsz, ahol ugyanazt a gittet rágjátok, mint tavaly?
Elindult a 18. sprint, és megint úgy néz ki, hogy a felét sem fogja lehozni a csapat annak, amit vállalt?
Már most készülsz arra, hogy az új igényeket majd nem akarja kifizetni hó végén az ügyfél?
És a legrosszabb, hogy belefáradtál, és már nem érdekel úgy, mint régen?
Lehet, hogy érintett vagy a kiégésben. Csodafegyver nincs, másokon és a külső körülményeken nem tudsz változtatni, de magadon, magadban igen. A tudatosítás segít.
A kiégés (burn-out) fizikai, érzelmi, mentális kimerülés, mely krónikus érzelmi megterhelések kapcsán lép fel. Jellemzői:
- reménytelenség, inkompetencia érzése, célok elvesztése
- negatív érzések és hozzáállás saját személyre, munkára, másokra
Főbb tünetei:
- krónikus fáradtság, fejfájás, alvászavar
- alapvető dolgok elfelejtése (pl. elmenni a gyerekért – jártál már így?)
- érzelmi kimerültség
- negatív önértékelés, depresszív hangulat, reménytelenség
- szakmai inkompetencia, csökkent produktivitás
A kiégés folyamata:
- Kezdeti lelkesedés (irreális elvárások)
- Túlazonosulás (komoly hit önmagunkban és a munka értelmében)
- Stagnálás (elfogy a lendület)
- Frusztráció (megkérdőjelezzük a munka értelmét)
- Apátia (feladjuk a küzdelmet)
- Súlyos burn-out pszichoszomatikus tünetekkel (munkaképtelenség)
Úgy tartják, hogy a legveszélyeztetettebbek a segítő foglalkozásúak és a humán területen tevékenykedők. Azt gondolom, ebbe beletartoznak azok az IT munkakörök is, amelyekben emberekkel kell foglalkozni. Az üzleti elemző, projektmenedzser, scrum master és product owner mind ilyenek, és az összes vezetőt ide számíthatjuk bátran.
Amúgy nemcsak munkában, hanem bármi másban is ki lehet égni: párkeresésben, párkacsolatban, gyereknevelésben, stb… A lényeg az érzelmi megterhelés, márpedig 2023-ban olyan alapfeszültség van a világban, hogy ember legyen a talpán, aki egyéni szinten függetleníteni tudja magát az emberiség kollektív nehézségeitől. Azt hiszem, bátran kijelenthetjük, hogy manapság pusztán a létezés kiéget minket, és ezzel nagyon nehéz mit kezdeni.
De kanyarodjunk vissza klasszikus munkában való kiégéshez, és örüljünk, ha csak ezzel küzdünk. Mit lehet tenni ez ellen? Íme néhány javaslat magunknak:
- ideális távolság beállítása a munkától, a bevonódás mérséklése
- legyen más fókuszpontja az identitásunknak és az életünknek, mint a munka
- minőségi idő a családdal, barátokkal
- mozgás, sport
És pár remek intézkedés a munkahely részéről:
- tervezhető munkarend
- kiszámítható karrier, életpálya-modell
- a szabadságokat ki kell adni akkor is, ha a kolléga nem szeretné
- továbbképzés, tréning munkaidőben
Azt tapasztaltam, hogy az agilis csapatokban dolgozóknál hatványozottan fennáll ez a veszély. A delegált felelősség és döntéshozatal felszítja a kezdeti lelkesedés, és elősegíti a túlazonosulást. A folymatos visszajelzések érzelmileg megterhelők, és frusztrációt okozhatnak. Ugyanakkor a csapattagok egymásra irányuló figyelme segíthet korán észrevenni és beavatkozni a káros folyamatokban. A scrum mastereknek külön feladata a csapattagok potenciális kiégésére is figyelni. Ezen kívül fókuszban kell tartaniuk a csapat kapacitását, és nem szabad hagyni a túltervezést vagy a túlvállalást. A product owner pedig a megfelelő priorizálással segít megelőzni a csapattagok kiégését.
Te hogyan ettél, ittál, aludtál mostanában?
Mozogtál, sportoltál az elmúlt napokban, hetekben?
Hogy állsz a barátokkal és a párkapcsolattal?
Pont jó a rád bízott munka mennyisége, vagy túl sok? Esetleg túl kevés?
A backlog megnyugtat, vagy felbosszant, esetleg nem is érdekel?
A logolás zökkenőmentesen megy?
Ha van kedved, nézzük rá minderre együtt!
